TELEPÜLÉSÜNKRŐL:

  Ez a változatos dunántúli táj már az őskorban is csábította az otthont és megélhetést kereső embert. A Tita patak mentén az ide  érkező ember megélhetést és menedéket talált. Vizi malmokat épített, gazdálkodott. A mai rohanó életünkben észrevétlenül megyünk el a múlt emlékei mellett. Nem gondolunk arra, hogy a Tita patak völgyében nemzedékek sora élte életét. Azokra, akik évszázadokon át verejtékeztek ezen a földön, és már örök álmukat alusszák guruspán és cédrusok között Magyarkeszi temetőjében.

 Fekvése

Magyarkeszi Tolna megye északnyugati, a Somogy-Tolnai dombság északi részén, három vármegye találkozásánál (Tolna, Somogy, Fejér) fekszik. Magyar kisközség, körjegyzői székhellyel, területileg Tamási járáshoz tartozik Területének nagysága 3185 hektár, ebből a belterület 356 hektár.

A Tita-patak völgyében meghúzódó községet a 65-ös főútról az Iregszemcsénél leágazó mellékúton keresztül érhetjük el, ez az út Nagyszokolyig a 6407-es, onnantól a 6409-es számozást viseli. Fejér megye felől Enying, irányából Szabadhidvégtől Felsőnyéken át vezet ide az út (ez ugyancsak a 6409-es számozást viseli). Viszonylag jól járható földúton Ozora felől (Fürgeden át) is megközelíthető a falu..Fürged volt  vasútállomás – Magyarkeszi tükrös( 6409), a volt vasút vonalán  mindössze 3 km A legközelebbi város a 20 kilométerre lévő Tamási, de Siófoktól - így a Balatontól is - mindössze 35 kilométer távolságra fekszik közúton. Viszont Daránypuszta vasút és a 65 ös főút csak 5 km földúton haladva erre mindössze 26km Siófok

Története

A hely már a kőkorszakban is lakott volt. A honfoglalás után a Gutkeled nemzetség vette birtokba. Gutkeled nemzetség ősei Orseoló Péter király idejében (1038 – 1041) jöttek Magyarországra^] a Sváb Hercegségből Egyházi dokumentumok alapján 1274-ben temploma és plébániája volt, mely a török uralom alatt elpusztult. Az 1514-esa Dőzsa György féle parasztfelkelés idejére a falu lakossága elérte a 600 főt. Az 1526-os mihácsi vész után az akkor 500 lelket számláló falu lakosságát a török rabláncra fűzte és az időseket elpusztította. Akik életben maradtak, a környék erdeiben elbujdostak 1703-ig Kesze vagy Keszi volt a hely elnevezése.

 Hazafias  tetteikért I. lipót Magyar király (1640-1705) e területeket az Esterházy családnak adományozta, akik felvidékről telepítettek ide új lakókat. A község lakosai 1703-ban reformátusok , majd 1727-ben alapították újra a katolikus közösséget is. A mai Szent Mihály arkangyal templom 1742-ben épült. Kegyura 1880-ban Esterházy Miklós herceg. Anyakönyvet 1735-től kezdve vezetnek, ettől kezdve vannak adatok a lakosok számáról és felekezeti összetételéről. A helység neve 1742 től Kesziről Tótkeszire változott, s csak 1903-tól viseli mai nevét, Magyarkeszit.

Az Osztrák-Magyar Monarchia idején is említik Tótkeszit, mint a megye – dombóvári járás néven ismert - nyugati részén található 30 jelentősebb község egyikét. A forrás ekként emlékezik meg a környékről:

"Ez a föld a somogyival egyező, s mint mondva volt, alacsony hegyekkel ritkásan szegdelt hullámos domborzatú, gazdagon termő mezőség. Népe egészen magyar; s mint a föld, úgy a nép is a somogyival alkatban, színben, viseletben, szójárásban, életfoglalkozásban, erkölcsben rokon; erős, dolgos, kitartó, barátkozó, ingerlékeny, makacs s a végletekben szilaj." (Forrás: Az Osztrák–Magyar Monarchia Irásban és Képben; Arcanum, 2001)

 A falu mai képe

A község lakossága 1170 fő. (2025) A 70-es évektől kezdődően nagy arányú elvándorlás vette kezdetét ipari munkát adó városokba: Székesfehérvárra, Fűzfőre, Siófokra és Tamásiba. Az elvándorlás a fiatalok körében a mai napig is tart, ennek következtében elöregedés észlelhető.
Helyben csak a mezőgazdasági termelőszövetkezetből alakult kft-k. A lakosság számottevő része a mezőgazdaságban dolgozik, állattenyésztéssel ill. növénytermesztéssel foglalkozik. A fiatalok nagy része a közeli településekre naponta ingázik munkahelyére / Tamási, Tab, Siófok/.
Mivel a faluba és környékére ipar nem települt, rendkívül tiszta és egészséges a levegő. Szép fekvését, halastavakkal és erdőkkel tarkított dombvidékét az egyre nagyobb számban idelátogató és ideköltoző városi családok nagyon dicsérik. Az idegenforgalom még csekély, de az idelátogató családok elviszik hírét a szép környezetnek.
Még romos állapotban is figyelemreméltó a Gizella hengermalom épülete, valamint a faluszerte megtalálható sok, szép szobor és a telkekre épített házi kápolnák.
A község szilárd útburkolattal el van látva de pár utca mára felújjításra szorul, személygépkocsival minden irányból megközelíthető. Autóbuszjáratok kötik össze a környező településekkel. Jól kiépített villamosenergia-hálózat, vezetékes ivóvíz, telefon- és gázellátás van.
A faluban COOP-bolt, mellett több élelmiszerüzlet, és gazdabolt,gyógyszertár, benzinkút, valamint hentesárú, és kézműves sajt készítő vállalkozás is található

A Keszi erdőt a Gyulaj Erdészeti és Vadászati Zrt, a Somogy vármegyéhez tartozó Nagyberényi  területet pedig a SEFAG Erdészeti és Faipari Zrt gondozza . Itt  működik a Magyarkeszi- Nagyberény Közös Vadásztársaság.

Az Önkormányzat 50 férőhelyes óvodát működtet önállóan. Az állami fenntartású iskola 8 évfolyamos. A házi szociális gondozást, valamint az idősek napközi otthonát a Dám Önkormányzati Társulás keretében  működteti az önkormányzat. Az idős emberek helyben kapnak ellátást, de a rászorultakat otthonukban is segítik. Az önkormányzat az igénylőknek autóval naponta meleg ételt biztosít.
A Művelődési Házban működik a 13000 kötetes könyvtár. Tornaterem hiányában a Művelődési Ház tornaszobáját használják a diákok.
A község egészségügyi ellátása jó, a helyettes  háziorvos helyben rendel, a fogorvost Tamásiban érik el a lakosok. A településen gyógyszertár működik. A rendelők jól felszereltek.
A faluban több civil csoport, egyesület, alapítvány tevékenykedik, pl. Sportegyesület,  Hagyományőrző Népdalkör, Nyugdíjas Klub, Polgárőrség, Vadásztársaság, Magyarkeszi Község Fejlesztéséért Alapítvány, Együtt Magyarkesziért Egyesület.